VÁROSNÉZÉS A VÍZRŐL

Hajókirándulást szerveztünk csoportunk tagjai és hozzátartozóik számára, június 22-ére. Budapesti városnéző sétahajókázásunkat a BKV D12-es hajójáratán terveztük. Azért egy csütörtöki, azaz hétközbeni napot választottunk, hogy az utazási kedvezmények érvényesek legyenek.
Ezen a hajóúton mintegy sorba fűzve láthatjuk Budapest legszebb gyöngyszemeit. Az UNESCO a Gellért-hegy tetején fekvő Citadella erődjével, a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította.

A Boráros téren, a Petőfi híd tövében találkoztunk, hogy közösen tehessük meg a Római partig tartó utat. A hajó menetideje a víz sodrása miatt ebben az irányban hosszabb. Az így elveszített, (vagy élményekben inkább megnyert) időt a visszaúton visszakaptuk.

1 400px

2 400px

Az időjárás kegyes volt hozzánk, így felhőtlenül élvezhettük a látványt. A hajónk nyitott fedélzetén, árnyékoló tető alatt üldögéltünk. A látványtól függően hol a hajó egyik, hol a másik oldalához szaladt, aki fényképezni is akart.

 

A jobbra feltűnt a Bálna nevezetű kiállítóhely és rendezvény csarnok, mely régi raktárépületeket áthidaló, hosszan elnyúló üvegszerkezetéről kapta nevét.
Balra a Műegyetem épületei magasodnak. Az utóbbi évtizedekben az egyetem területe már a Lágymányosi hídon is túlnyúlik. A Gellért tér felé közeledve a jobboldalon feltűnik a Corvinus Egyetem épülete is.
Áthaladtunk a Szabadság híd alatt, melyet Feketeházy János tervezett. Különleges szerkezeti megoldása teszi lehetővé közepének karcsúságát.

3 400px


A híd tövében, a Szent Gellért térnél ki is kötöttünk. Így közelről láthattuk a Gellérthegyet (korábbi nevén Kelen-hegy), rajta a Citadellát, a Szabadság-szobrot (Kisfaludi Strobl Zsigmond műve), a Szikla templom bejáratát, mely az egyetlen magyarországi alapítású szerzetesrend (pálosok) temploma, valamint Szent Gellért püspök szobrát, alatta a vízeséssel. A központi figura Gellért püspök 7 méter magas szobra, melyet Jankovits Gyula készített, míg a mellékalak a megtérített pogány magyar vitézt ábrázolja, ez Gárdos Aladár munkája. A szoborkompozíciót arra a helyre tervezték, ahol Gellért püspök vértanúhalált halt a pogány Vata kezei által. E helyről gurították le 1046-ban hordóban a Dunába..

A szobortól végig látható az alatta futó Erzsébet híd. Kábeleken függő szerkezete teszi légiesen könnyeddé.

4 400px

A menetirány szerinti baloldalon (azaz a folyó jobb partján) a felújított Várkert bazár épületei és mögötte rejtőző parkjai sorakoznak. Ybl Miklós tervei szerint épült 1875 és 1883 között neoreneszánsz stílusban, a Várkert Duna felőli lezárásaképpen.
Eredetileg kereskedelmi funkciót töltött be, árkádsorai egykor üzletekkel voltak tele. Később műtermeket alakítottak ki benne, majd 1984-ig ott működött a Budai Ifjúsági Park.

Hosszú bezárása után 2014-én újra megnyitották a felújított Várkert bazárt.

5 px400


Ez az épületrendszer is megér egy sétát. A föntről való lejövetel kevésbé megterhelő, bár a legmeredekebb szakaszon mozgólépcső segíti a feljutást.

Tovább haladva fölötte magasodnak a Budai vár épületei: a királyi vár, középen kupolájával. A Budavári Palota az 1300-as évektől épült, alakult. Eleinte gótikus stílusban építteték, szépítették királyaink, végül a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos keze nyomán alakult ki a mai, barokk forma. Alatta a Halászbástya, mely nem védelmi rendszerként, hanem eredetileg is sétáló és kilátó helyként épült. A Várhegy jobb oldalán sikló viszi föl az embereket a várba, s a hegyet átfúró alagút folytatásaként az első Duna-hidunk, a Széchenyi Lánchíd látható. Tervezője az angol William Tierney Clark, a kivitelezés irányítója a skót származású Adam Clark volt. 1849-re készült el. Mint minden hidunkat, a háború után újra fel kellett építeni.

6 px400


A jobb oldalon már elhagytuk a Vigadó épületét, a Lánchíd tövében a pesti oldalon a Magyar Tudományos Akadémia épülete látható.

Tovább haladva eljutunk az Országház épületéig, melyről korábbi cikkünkben már sokat írtunk. Itt ki is kötöttünk, volt időnk gyönyörködni a kőcsipkékben.

7 px400


A következő híd Budapest másodiknak épült hídja, a Margithíd, mely a két partot a Margitszigettel köti össze. A szigetet régen a Nyulak szigetének hívták,, azonban IV. Béla királyunk a tatárjárás alatt fogadalmat tett, hogy születendő gyermekét Istennek ajándékozza az ország megmentéséért. Lánya született, akit 3 éveskorától apácák neveltek, majd 12 évesen a szigeten épített kolostorba helyeztek el. Életmódja nyomán előbb boldoggá, majd szentté avatták. A sziget az ő nevét viseli.

A sziget északi végéhez érve áthaladtunk az Árpád híd alatt, mely szintén három pontot köt össze.
Bal oldalon feltűnik a hajógyári sziget (déli végében működött egykor az Óbudai Hajógyár), más néven Óbudai-sziget, Kedvelt kirándulóhely, ám nagyobb ismertségre nem ezért, hanem az itt 1993 óta minden évben megrendezett Sziget Fesztivál miatt tett szert. Most már zöld partok között haladunk, át az Északi összekötő vasúti híd alatt, a Római partig.

Aki még nem járt ott, annak elmesélem, hogy ez az a hely, ahol a víz közvetlen közelében sétálhatunk a kavicsokon. A folyó tele van csónakokkal, hajókkal. A parton csónakházak, büfék, sörözők, halsütők, fagylaltosok csábítják a látogatót.

8 px400

11 px400

Csoportunk itt kisebb részekre oszolva kereste a neki megfelelő helyet. A kisunoka pl. a fagyizót és a hintát.

A visszafelé utunk eseménytelen volt. A látvánnyal betelve inkább beszélgettünk.
 

10 px400

A megállókból válogatva ki-ki az otthonához legközelebb esőnél szállt ki.

Nagyon jól éreztük magunkat. Voltak köztünk olyanok, akik életükben először utaztak hajón.
Aki még nem tette meg ezt az utat, annak melegen ajánlom, mert igazi élmény.

9 px400